Születésének 111. évfordulóján dr. Rajczy Imrére, az egyetlen szombathelyi születésű olimpiai bajnokra emlékeztünk Szily János utcai szülőházánál. Többször tartottunk már közös megemlékezést Rajczy Imre leszármazottaival, de első alkalommal volt jelen novemberi születésnapja tiszteletére tartott rendezvényen Rajczy családtag. Honfi Jánost (Juan Americo Honfi) üdvözölhettük körünkben, aki az olimpiai bajnok kardvívó Buenos Airesben született unokája. A megemlékezés Gál László, egyesületünk elnökének köszöntőjével kezdődött, majd Honfi János beszédével folytatódott. Nagyapjáról csak halvány emlékei vannak, hiszen négy éves volt, mikor ő elhunyt. Szerencséjére nagyapja összes érme, diplomája és a híres Aranykard az ő szobájában volt elhelyezve, melyekre nagy tisztelettel tekintett. Nagyapja a berlini olimpián szerzett kardcsapat aranyérménél is büszkébb volt a rá egy évre, 1937-ben San Remóban aratott győzelmére az Aranykard-versenyen, ahol a döntőben a nagy vetélytárs Pintont győzte le. Rajczy Imre nagy szervező volt már Magyarországon is, számos fontos pozíciót töltött be. Argentínában is folytatta a szervezést és többek között az 1962. évi Buenos Airesben megrendezett világbajnokság egyik főszervezője volt, ahol önzetlenül segítette a magyar küldöttséget. A kivándorlás után Argentínában, ahol nagy létszámú magyar közösség él sikerült megőrizniük magyar identitásukat. Magyar cserkészet és magyar iskola működik, vannak keresztény magyar templomok, ezek által sikerült megőrizniük a magyar szokásokat, a magyar nyelvet, melyet a későbbi generációk is elsajátítottak. Honfi János beszédét a modern technika segítségével Buenos Airesben élő édesanyja és családja egyenes adásban nézhette. A megemlékezés végén Honfi János a Rajczy és Honfi családok nevében, míg Mittli Ödön és Halmosi Zoltán olimpiai baráti körünk nevében helyezett el koszorút az emléktáblánál, dr. Tóthné Pászli Erzsébet, egyesületünk titkára pedig mécsest gyújtott. A koszorúzás után együtt elénekeltük a Himnuszt.
A rendezvény második félideje a Malom utcai klubunkban folytatódott. Itt levetítettük a 2001-ben állított emléktábla avatási ünnepségéről készült filmösszeállítást is. János magáról is beszélt. Az emlékezetes cserkészéveiről, a magyar iskoláról, ahol szombatonként kiválóan megtanult magyarul. Leérettségizett és azt követően gépészmérnöki diplomát szerzett. Dolgozott Brazíliában és Németországban több komoly cégnél. Jelenleg Budapesten él, itt szeretne munkát, sőt feleséget is találni, itt szeretne végleg letelepedni. Már rendszeresen részt vesz a „visszidensek”, azaz a Magyarországra visszatért disszidensek összejövetelein. Nagyon örült, hogy részt vehetett a nagyapja tiszteletére rendezett megemlékezésen és reméli, hogy a jövőben gyakrabban bekapcsolódhat egyesületünk életébe. Úgy legyen!
Szakály Ferenc megemlékezésen készült képei itt megtekinthetők.