A helsinki olimpia hetedik helyezettje, kenus mesteredző még 2016. november 11-én hunyt el, de sajnos csak nemrég szereztünk tudomást haláláról. Tíz éves volt, mikor családja a Vas megyei Söptéről Budapestre költözött. A kajakozással és kenuzással 1941-ben a leventeképzőben ismerkedett meg. 1945 után Hábl Károly a Közalkalmazottak szakosztályába (KASE) gyűjtötte össze a legtehetségesebb kajakosokat, de főleg kenusokat. Söptei Róbert is itt aratta sikereit, öt magyar bajnokságot nyert. A helsinki olimpián a fogságból hazatért Ernő bátyjával indult, ahol  a kenu 10 000 méteres távon hetedik helyen végeztek. Mire a finn fővárosból hazatértek, addigra már más lakott a lakásukban, mert azt híresztelték róluk, hogy disszidáltak. A legnagyobb sikereit Söptei Róbert edzőként érte el, olyan kiváló kenusoknak volt a mestere, mint az olimpiai bajnok és későbbi szövetségi kapitány Parti János, Major Ferenc, vagy éppen az 1975-ben világbajnoki címet szerző Povázsay Péter. Edzőként három olimpián vett részt. (1960, 1964 és 1972) Söptei Róbert soha nem volt főállású edző, 1982-ben ment nyugdíjba. 2016 nyarán ünnepelte 90. születésnapját, de sajnos hamarosan, november 11-én elhunyt. Hamvait november 30-án helyezték végső nyugalomra a Budakeszi temetőben.
Isten vele, nyugodjon békében!

Söptei Róbert életrajza a Vasi olimpikonok című kötetben itt olvasható.

2011-ben olimpiai egyesületünk három tagja, Horváth Vilmos, dr. Hencsei Pál és Gál László budapesti otthonában meglátogatta Robi bácsit. A beszélgetésen készült képek itt megtekinthetők.