2018. augusztus 9-én este 89. életévében elhunyt Fazekas Árpád, az Aranycsapat kapusa. Szombathelyről indult kalandos labdarúgó pályafutása, majd Pécs és Újpest érintésével 1955-ben az MTK-hoz (akkor Vörös Lobogó) igazolt. Életének legsikeresebb évében Közép-európai Kupát nyert és ősszel bekerült a válogatottba, ahol öt mérkőzésen védett, köztük a 100. magyar-osztrákon. 1956-ban külföldre távozott. Egy év eltiltást követően, 1957 decemberében rögtön részese lehetett a Bayern München – a második világháború utáni – legnagyobb sikerének, a Német Kupa győzelemnek. 2005-ben a bajor klub ötödik legjobb kapuvédőjének választották. 1962-ben tagja volt a Puskással fémjelzett Real Madridot legyőző Anderlechtnek, a BEK első fordulójában. 1995 óta élt újra Magyarországon, Budapest Zugló városrészében.

2018. július 13-án még Szombathelyre vártuk a Hatan a mágikus csapatból című könyvem bemutatójára. A kötet egy fejezete Fazekas Árpádról szól. Sajnos egészségi állapota már nem engedte meg az utazást, videóüzenetet küldött a könyvbemutató résztvevőinek és megígérte, hogy mihelyt egészségi állapota megengedi Szombathelyre jön. Árpi (mert őt így „kellett” szólítani, semmi magázódás) ezt az ígéretét már nem tudta beváltani, az élet sajnos átírta a forgatókönyvet. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy életének utolsó hónapjaiban többször találkozhattam és beszélgethettem vele. Örülök, hogy még kezébe vehette az Aranycsapat Vas megyei származású tagjairól írt könyvemet, melynek ő is főszereplője. Óriási szomorúsággal tölt el, hogy könyvem utolsó mágikus labdarúgója is már csak az égi futballpályákon tudja parádés védéseivel megtréfálni az ellenfelek csatárait. Nagyszerű pályafutásával joggal lehetett elégedett. Egy Ady Endre idézettel zárta beszélgetésünket: „S ha újra kezdhetném friss komédiásként, Ma is igaz volnék, ma se tennék másként.”

Kedves Árpi!

Szomorú szívvel búcsúzok Tőled, a legendás labdarúgótól és a kiváló embertől. Felejthetetlen élményt nyújtó találkozásaink emlékét tisztelettel megőrzöm.

Isten veled, nyugodj békében!

Gál László

Búcsú Fazekas Árpádtól itt olvasható.