Ugrás a tartalomra

Egy este Patonay Imrével

Egy este Patonay Imrével

Februári közgyűlésünkön több tagtársunk kezdeményezte a korábbi klubnapjaink felújítását. Az ötletet tett követte. Április 9-i klubnapunkon Patonay Imre, a legendás körmendi kosárlabdázó, edző, szövetségi kapitány volt a vendégünk. Az Olimpiai termünket szép számmal megtöltő közönség között számos egyesületünkön kívüli, egykori kosarastárs, jó barát volt.
A népszerű Putesz ezúttal sem hazudtolta meg önmagát. Kitűnő stílusban, könnyed humorral elevenítette fel pályafutását, sikereit és a kudarcokat is. A legendás szakember – akiről a szurkolók dalokat is írtak – megszakításokkal 26 éven át vett részt a vasi csapat szakmai munkájában, s így idézte fel a kezdeteket:
– Tulajdonképpen egy 1971-es gerincsérülés döntötte el, hogy a foci helyett a kosárlabdát választottam, ekkor mindkettőt párhuzamosan űztem. 1974-től kezdtem el testnevelő tanárként dolgozni, onnantól elmaradt a foci, részben a korábbi sérülésem miatt.
A kispadról szerzett 1987-es bajnoki cím mérföldkő volt a honi kosárlabdázás történetében. A Körmend volt asz első vidéki bajnokcsapat! Ez olyan jól sikerült megünnepelni, hogy alkoholmérgezést kapott. Az első és az  1996-os bajnoki cím mellett a kosaras berkekben csak Putesznek becézett tréner a nemzetközi meccsekre emlékezik vissza a legszívesebben. A Saporta Kupában kétszer is majdnem továbbjutottunk, pedig akkor még csak két légióst engedélyeztek, és nem 36 vagy 48, hanem még csak 24 csapatból állt a főtábla - emlékezett vissza. - Olyan klubokat vertünk meg itthon, mint a spanyol bajnok Manresa, a montenegrói Podgorica vagy az olasz Verona - tette hozzá. Körmendi pályafutása után Budaörsön és Zalaegerszegen dolgozott, majd a Sopron szakmai igazgatója lett. Patonay Imrét 1992-ben felkérték szövetségi kapitánynak. 1993. május 1-jén a Somogyi Iskola igazgatójának nevezték ki, tíz évet töltött el a suli élén.
A sport mellett mesélt pedagógusként szerzett élményeiről és tapasztalatairól. Számos színes sztorival, újságokban soha meg nem jelent kulisszatitok feltárásával tette világossá mindenki számára, hogy mitől is volt sikeres. A szeretett körmendi kosárlabda egylet az MTE máig szívügye. A hatodik évtized elején – fogalmazzunk finoman – sportszerűtlen durranás következett, nem a csapat, hanem Patonay életében. Ahol sikert sikerre halmozott, ahol focizott, kosarazott, ahol iskolaigazgató és sikeredző volt, ahol a szurkolók azt énekelték: „Patonay Imre, meghajlunk előtted, a Körmendi Dózsát az egekbe emelted” – ott piros lapot mutattak fel neki. Körmendnek, a körmendi kosárlabdának a jelek szerint már nincs szüksége Patonay Imrére…
Kár, hogy az illetékesek nem számolnak vele, pedig ha valaki akkor ő az életét tette fel szeretett klubjára... – tesszük hozzá mi.

A jó hangulatú est képgalériája itt megtekinthető.